Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Februárban is folytatódott az önkormányzati dolgozók sztrájkja

Február közepén, öt napon át 112 hivatalban, több mint 7300 önkormányzati köztisztviselő tartott munkabeszüntetést a béremelésért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) szervezésében. A kormány azonban továbbra sem hajlandó tárgyalni az érintettekkel, ezért márciusban is folytatják.


Boros Péterné, a MKKSZ elnöke elmondta, hogy immár ötödik alkalommal szerveztek sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresetük, a kormány mégsem ül velük tárgyalóasztalhoz.

Közölte, hogy akciójuk lényege nem "a kormányzati propaganda ágazati átlagkereseti adatainak cáfolata" volt, hanem annak felmutatása: az államnak dolgozók sokan azt érzik, hogy nem becsülik meg őket.

Rámutatott arra, az önkormányzati dolgozók 40 százalékának nőtt ugyan a keresete, de ezt helyi forrásból fedezték. Azonban - tette hozzá - az önkormányzati munkavállalók többsége kistelepüléseken dolgozik, ahol a helyi adók nagysága nem teszi lehetővé, hogy helyi forrásból emeljék a kereseteket.

Megjegyezte: a helyi emelésekkel sem sikerült visszapótolni a 30 százalékos reálkereset-csökkenést, amit a dolgozók elszenvedtek, a fővárosban például 10 százalék volt a növekedés.
 
Boros Péterné egy kérdésre válaszolva elmondta: a Belügyminisztérium elismerte követelésük jogosságát és forintosították is a sztrájkkövetelést. Közlése szerint két kormányülésre is bevitte a tárca ezt, de nem történt előrelépés az ügyben. Tájékoztatása szerint követelésüket 42,5 milliárd forintból lehetne teljesíteni.

Az MKKSZ elnöke azt mondta, szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni a minisztériummal és folytatni a tárgyalásokat.

A szakszervezet akciójához csatlakozott a Magyar Nők Szövetsége, amelynek elnöke, Alföldi Andrea arról beszélt, Magyarországon a dolgozó nők jelentős hányadát részben tradicionális okok miatt a közszférában foglalkoztatják. Emellett a közvélekedés szerint a közszféra állásbiztonságot, a gyermekneveléshez nagyobb támogatást ad, nagyobb a társadalmilag hasznos munkavégzés érzése és a bértáblák, előléptetések rendje miatt kisebb a diszkrimináció.
Hozzátette: ez azonban nincs így, a magyar állapotokra a "ragadós padló" kifejezés illik, mivel a magasabb bérfizetések elérésére tett munkavállalói és munkáltatói párbeszéd elmaradása "a lét padlóján tartja a bértarifákat".

Közölte, a szakszervezeti követelés nem egyszerűen ágazati kérdés, a közszférában dolgozó nők számarányát tekintve nagyon is "nőkérdés". A közszférában tevékenykedők szakmai meg nem becsülése alapvetően a nők teljesítményének el nem ismerését is jelenti - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezért csatlakoztak a szakszervezet akciójához.

A sztrájk befejezésekor Boros Péterné, a MKKSZ elnöke a Népszavának nyilatkozva kijelentett: Lesz folytatás, a sztrájk kiterjesztése a cél.

Azt már korábban meghirdették, hogy márciusban is tartanak négynapos sztrájkot. A szakszervezeti vezető szerint az eddigi kormányzati hárítások – miszerint ez a munkabeszüntetés káros a választási kampányban - azt mutatja, hogy a kabinet már nem akarja megoldani a helyzetet. „Egy mondattal el lehet hárítani ennyi emberről a gondoskodást. Persze a kényelmes, jól fizető állásban könnyen elfelejtkeznek arról, hogy mi a dolguk”.

Munkatársunktól/MTI/Népszava